Wednesday, August 19, 2020

Calabriai levelek II • Az a bizonyos bili

Felvezető gyanánt

2017 októ­berét írtuk, Thaiföld Rayong nevű tartomá­nyában, a tenger­melléken, egy Wat Khlong Sai nevű külö­nös kolos­torban. Szorí­tott az idő is: ahová menni szeret­tem volna (ez is az, amiből van nem lesz!), ott hallani sem akar­tak róla, ahová pedig mehe­ttem, ott a körül­mények voltak cuda­rok, továbbá kilátás sem igen volt megfe­lelő tartóz­kodási enge­dély beszer­zésére, így (1) nagy tervez­getés, vala­mint (2) édes álmo­dozás lett belőle. A folyo­mányuk egy­részt (1) a malajziai Lunas­ban inten­zív meditá­cióval töltött három szép és emléke­zetes hónap volt, más­részt pedig ez a terve­zet, aztán meg jóval később, 2018-ben és 2019-ben, végül 2019–20-ben (2) az ilyen­kor könyör­telenül bekö­vet­kező kény­szerű ébre­dés az álmodo­zásból, a hagyo­má­nyosan hozzá tar­tozó bilivel, amibe a kezem bele­lógott.

A terve­zetben emlí­tett „vala­mennyi pénz egy szám­lán” már a múlté: külön­böző ado­mányok let­tek belőle jóté­kony cé­lokra, ami pedig még ott van, sze­rény „bizton­sági tarta­lék” csupán.

***

A Nirodha­rama Budd­hista Közös­ségről – tervezet

A cél egy telje­sen hivata­losan és szabály­szerűen működő budd­hista közös­ség létre­hozása Nirodha­rama* – vagy csak Nirodha* Budd­hista Közös­ség névvel. Ehhez adva van vala­mennyi pénz egy számlán, továbbá a remé­nyek szerint adva lesz vala­mikor 2019-től kezdve vala­mennyi magyar­országi nyug­díj, az alapító-kezdemé­nyező nyug­ellátása, ami mellé idő­vel majd mini­mális német járan­dóság is megilleti.

 *Tkp. Nirodhā­rāma; ejtsd: [niródhá­ráma], szó­össze­tétel: elő­tagja (niro­dha) azt jelenti, hogy ’meg­szű­nés’, ’megsza­badulás’, mármint a szenve­déstől, azaz meg­szaba­dulás az újra­szüle­tések vég­telen lánco­latá­ból: ez a budd­hista cél, ami leg­inkább nir­vána néven isme­retes, és amire az egész budd­hista kép­zés és élet­vitel irá­nyul; az utó­tag (ārā­ma) azt is je­lenti, hogy ’liget’, a ket­tő együtt kb. ’a megsza­badu­lás kertje’.

A Közös­ség az alábbi tevé­kenysé­geket tervezi:

I. Budd­hizmus-speci­fikus tevé­keny­ségek:

(1) vál­tozó időtar­tamú, rend­szeres inten­zív meditá­ciós elvonu­lások rende­zése*;

(2) hosszabb távú, három hetet megha­ladó egyéni meditá­ciós elvo­nulás lehe­tővé tétele gyakor­lott medi­tálók részére kon­zultá­cióval és okta­tással*;

(3) szak­könyvtár létre­hozása;

(4) felvilá­gosítás és taní­tás, a Buddha tanítá­sainak – a Tan tovább­hagyo­mányo­zása*;

(5) budd­hista élet­mód-/élet­vitel-/életút-képzés, a világ­ról lemon­dóknak – hasonlít­ható az ana­gáriká­kéhoz*;

(6) egyéni és csopor­tos budd­hista élet­mód-tanács­adás, coach­ing-tevé­kenység kere­tében (ún. radi­kális budd­hista coach­ing)*;

(7) igény ese­tén okta­tási intéz­mények­ben budd­hista hittan-oktatás.

*Magyarul, ango­lul és néme­tül egyaránt.

II. A Közös­ség ellátá­sát, továbbá a terve­zett szoci­ális-kari­tatív célok eléré­sét szol­gáló tevé­keny­ségek, mihelyst megvan­nak hozzá a feltételek:

(1) öko­logikus föld­művelés, kerté­szet – virág- és dísz­növény-, gyü­mölcs-, vala­mint gyógy- és fűszer­növény-kerté­szet is – és állat­tartás ház­táji mére­tekben, vala­mint egyes mező­gazda­sági termé­kek elő­állítása, pl. tejter­mékek;

(2) fentiek egy részé­nek értéke­sítése akár saját üzlet­ben hely­ben, akár piacra vitellel;

(3) budd­hista tárgyú kiad­ványok és képző­művé­szeti alko­tások létre­hozása, terjesz­tése ill. ér­téke­sítése; adott eset­ben fordító­tevékeny­ség, a fordí­tások kia­dása és terjesz­tése; fordító­műhely létre­hozása;

(4) eset­leges köz­vetlen könyv­import;

(5) a Közös­ségben élők és segí­tők, vala­mint az alkalmi elvo­nulók (medi­tálók) elhelye­zésének és meg­felelő ellátá­sának bizto­sítása;

(6) egy-két elesett idős ember rend­szeres segí­tése a befo­gadó tele­pülésen, támo­gatása min­denféle ház körüli mun­kával, szük­ség ese­tén fuvaro­zással (pl. nagyobb tele­pülésre orvos­hoz, kór­házba, bevásá­rolni stb.), vala­mint napi két­szeri rend­szeres étkez­tetéssel;

(7) ugyanők emberi-lelki segí­tése, támo­gatása, fel­karolása;

(8) egy­fajta budd­hista lelki­segély nyúj­tása, amennyiben ezt bárki igényli a tele­pülésen és kör­nyékén;

(9) rászo­rulók részére alkal­manként segély­csomag;

(10) a gyere­kek részére megle­petés-ünnep­ségek szerve­zése;

(11) rászo­rulók részére rotá­ciós alapon napi két­szeri étkez­tetés.

Fenti tevé­kenységi kör bővít­hető.

A Közös­ségben

 • egyrészt a hosszabb-rövidebb ideig szerző­déssel, állandó jelleg­gel, teljes mér­tékben jog­szerű kere­tek között, hivata­losan ott segítő-dolgozó önkén­tesek,

• másrészt a vál­tozó időtar­tam ere­jéig, ideigle­nesen a Közös­ségben lakó medi­tálók, ill. budd­hista kép­zésben részt vevő, a Buddha tanai, a Buddha útja iránt elköte­lezett világi hívek él­nek majd.

Minden­képpen meg kell jegyezni, hogy fent emlí­tett önkén­tesek, ön­kéntes segí­tők ugyan­úgy elköte­lezettek a Buddha útja iránt, mint medi­táló tár­saik, s ugyan­úgy része­sülnek a képzés külön­féle aspek­tusaiból, mint bárki más, aki a Közös­ségben hosszabb-rövidebb ideig tartóz­kodik. Az önkén­tesek vál­lalják, hogy a tény­leges mun­kával töltött napi/heti meg­hatá­rozott óra­számon túl napi meg­határo­zott óra­számban medi­tációs gyakor­latokat végez­nek, továb­bá rend­szeresen jelen vannak bizo­nyos foglalkozásokon.

A Nirodha­rama Budd­hista Közös­ség nem budd­hista kolos­tor, hiszen Bhanté Vilásza szer­zetes a maga betöl­tött szerény hat vasszá-jával – esős évsza­kával** – távol van még attól, hogy az apát szere­pét betölt­hesse, és távol van attól is, hogy szer­zetes- vagy apáca­növendé­keket képez­hessen, amit a budd­hista rend­szabály­zat csak tíz vassza betöl­tése után tesz lehe­tővé. Mind­ettől függet­lenül a Közös­ség mint elköte­lezett budd­hista közös­ség nem világi, hanem igenis hité­leti közös­ség, mely­ben a világi jog mel­lett a budd­hista szer­zetesi rend­szabály­zat, továb­bá a budd­hista erköl­csiség alfá­ját és ome­gáját jelentő elő­írások szabá­lyozzák a Közös­ségben élők minden­napjait, emberi kapcso­latait, ami­nek egyik kulcs­fontos­ságú eleme a ha­tályos világi jogot is minden­ben hűen követő életmód.

**Páliul vassza: a rend­ben eltöl­tött esős évszak­beli elvonu­lások száma hatá­rozza meg egy déli vagy théra­váda budd­hista szer­zetes „szolgá­lati idejét”, ez hatá­rozza meg a helyét a hierar­chiában. — 2020 május, kiegé­szítés: azóta ez hét vassza. —

Bhanté Vilászát mint szer­zetest kötik a budd­hista szerze­tesi rend­szabály­zat, a Vinaja – egy­fajta budd­hista „kánon­jog” – előírásai.

A Közös­ség tehát áll majd

(1) Bhanté Vilásza budd­hista szerze­tesből, aki a théra­váda hagyo­mány­ból jön: ő a közös­ség fele­lős veze­tője – spiri­tuális vezetője is;

(2) önkén­tes segí­tőkből;

(3) úgyne­vezett elvonu­lókból, akik medi­tációs elvonu­láso­kon vesz­nek részt;

(4) budd­hista élet­mód-képzé­sen résztve­vőkből;

(5) eseti-egyedi látoga­tókból.

A Közös­ség műkö­déséhez meg­felelő hely­színre és meg­felelő, már meg­lévő léte­sítmé­nyekre van szükség

Nagyobb tanya, major(ság), akár kúria, leg­alább rész­ben, nem nagy arányú felújí­tások árán lak­ható épüle­tekkel – gazda­sági és lakó­épüle­tekkel –, meg­művel­hető föld­terü­lettel, akár vala­mennyi erdős résszel, gyümöl­csössel. Telepü­lésen kívül lenne az ide­ális, de nagyon közel a tele­püléshez – már csak a terve­zett kari­tatív tevé­keny­ségek okán is –, csen­des, nyugal­mas helyen, nagy for­galmú úttól, ipari és sport­létesít­mények­től távol, minden­képpen nagy­város vonzás­körze­tében, hiszen szük­ség van támo­gatókra, fizető­képes keres­letre is; fel­merül lehe­tőség­ként Vas, Zala, az Őrség is, ahol Graz és kör­nyékét be lehet vonni Bhanté Vilásza német nyelv­tudá­sára fel, s ami­vel talán nagyobb lenne az érdek­lődés a medi­tációs elvonu­lások, va­lamint a budd­hista coach­ing iránt, fizető­képes keres­lettel egyetemben.

A Közös­ség haszná­latba vételre – vagyis nem megvé­telre, továb­bá lehe­tőleg nem bérbe – ke­res tehát megfe­lelő helyen meg­felelő terü­letet, ingat­lant, ingat­lanegyüttest.

A Közös­ség keresi továb­bá már most mind­azokat, akik szíve­sen segíte­nének bár­mivel a Kö­zösség létre­hozá­sában, megte­remté­sében, továbbá fenn­tartá­sában és nép­szerű­síté­sében, legyen az jogi tanács­adás meg az elke­rülhe­tetlen ügy­védi munkák, tit­kári munka, domain­név szer­zése, honlap szerkesz­tése, hirde­tések szerve­zése, szállí­tás és fuva­rozás, átme­neti szál­lás, köny­velés, beren­dezési és hasz­nálati tárgyak, szer­szám, jószág, pénz, jármű, anya­gi jel­legű fel­aján­lások, két­kezi munka, ötlet, kri­tika, bár­milyen jó tanács és tipp stb., stb., stb. Támo­ga­tóink bizton számít­hatnak a Közös­ség vendég­szere­tetére, mihelyst meg­lesz erre a lehetőség.

A Közös­ség nem mel­lesleg teljes egé­szében füg­getlen kíván lenni a Magyar­orszá­gon már lé­tező, mű­ködő vagy éppen nem mű­ködő külön­féle budd­hista szer­veze­tektől, egy­háztól, in­téz­mények­től, alapít­ványok­tól és társa­ságok­tól, s ön­álló, önfenn­tartó és szuve­rén, a Buddha útját lehe­tőleg min­denben lelki­ismere­tesen követő théra­váda budd­hista közös­ség­ként kíván létezni.

A Niro­dharama / Niro­dha Budd­hista Közös­ség létre­hozója, alapí­tója Bhanté (’tiszte­lendő’) Vilásza bhikkhu (’szer­zetes’), pol­gári nevén Schütz J. István, aki buda­pesti szüle­tésű és nevel­tetésű, 1954 augusz­tus végi Szűz, német és izlandi sza­kos böl­csész – (Nyugat-)Német­ország­ban bő 7+1, Izlan­don össze­sen kb. másfél évig élt –, leg­inkább nyel­vész és for­dító, meg­bízott egye­temi okta­tó, vala­mint könyv­keres­kedő és impor­tőr, s aki ese­mény­dús élete 59. évé­ben, sok-sok évnyi anya- és nagy­néni­gondo­zói elfog­laltság után lett szer­zetes Burmá­ban 2013 ja­nuár végén, majd hall­gatott egy évig budd­hizmust, heti 22 elő­adás kere­tében, kilenc tan­tárgy­ban a ran­guni Nem­zetközi Théra­váda Budd­hista Misszi­ós Egye­temen (az angol el­neve­zés rövi­dítése ITBMU), s inten­zív tanul­mányait egy Buddha-Dhamma alap­diplo­mával zárta, ami feljo­gosítja arra, hogy a Tant tanítsa.

Bhanté Vilásza 2004 nyara és 2013 ja­nuár vége kö­zött négy alka­lom­mal töl­tött még világi­ként hosszabb-rövi­debb időt Bur­mában: 2010/11 fordu­lóján két hóna­pot, 2012 augusz­tus végé­től egy fél évet, egé­szen szerze­tessé ava­tásáig, ava­tása után pedig össze­sen három évet – leg­inkább medi­tációs köz­pontok­ban (amik ott nagyon kevés kivé­teltől elte­kintve magá­tól érte­tődő módon alap­jában véve budd­hista kolos­torok), ill. egy szer­zete­seket ok­tató kolos­torban, tanár­ként. Thai­föld össze­sen majd­nem két év, ebből fél év egy árámá-ban, medi­táci­óval, idil­likus termé­szeti kör­nyezet­ben, egy év három hónap pedig két regu­láris kolos­tor­ban – ez utób­biak­ban kiváló lehe­tőség volt bele­látni egy „közön­séges” thai városi kolos­tor min­den­nap­jaiba, hogy legyen miből okulni, ti. hogy mit vagy hogyan ne! – Srí Lan­kából csak egy hó­nap volt, két kolos­torban, de rop­pant tanul­ságos volt az is a maga nemé­ben*. – Malaj­zia, Bud­dhist Her­mitage Lunas (BHL), vala­mint a Bukit Me­rtajam Budd­hist Medi­tation Centre (BMBMC) há­rom hónap össze­sen. – Bhanté leg­jobb tudo­mása sze­rint rajta kívül jelen­leg nem tartóz­kodik Magyar­orszá­gon magyar ille­tőségű théra­váda szer­zetes. Buda­pesten mű­ködik a Wat Thai Ra­t-tana­prateep Hun­gary, egyet­len egy thai szerze­tessel (2018), ám ő a helyi thai közös­ség spiri­tuális igé­nyeit hiva­tott leg­inkább kielé­gíteni, akár­csak a grazi meg a bécsi thai kolostor.***

***Bhanté Vilásza 2018 július végé­től 2019. már­cius 12-ig az imént emlí­tett thai tem­plom egyik rezi­dens szerze­tese volt, majd Srí Lan­kán töl­tött négy hóna­pot a Nā Uyana er­dei kolos­torban. – 2019. július 12-e és 2020. július 29-e kö­zött újra Magya­rorszá­gon tartóz­kodott – Veres­egyhá­zon, egy nyara­lóban kert­tel, ami a Niro­dhā­rāma Hun­gary nevet kapta, csak ép­pen új­fent me­gtapasz­talhatta, hogy Magyar­ország nem okvet­lenül az a hely, ahol egy ilyen budd­hista közös­ség létre­jöhetne. – Annyi baj legyen! En­nek is így kell lennie, ha egy­szer a körül­mények nem meg­felelők, a felté­telek nem adot­tak, a ki­váltó okok hiányoznak. –

Még világi­ként fordí­totta le Bhanté Vilásza fel­ajánlás­ként, ellen­szolgál­tatás nél­kül Saya­daw U Pan­dita In This Very Life c. köny­vét ma­gyarra, ami 2010-ben jelent meg. (2017-ben meg­jelent után­nyomása is.)

Bhanté Vilásza saját gyakor­latában renge­teget merít a Buddha taní­tásai­nak kime­ríthe­tetlen kincses­házá­ból épp­úgy, mint az ún. thai erdei hagyo­mány meste­reinek – Ácsán Cshá, Ácsán Bráhm, továb­bá a vala­melyest „külön­utas” Thá­nisszaró Bhikkhu – hihe­tetle­nül bölcs és prag­mati­kus taní­tásai­ból, és szíve­sen épít a bur­mai Saya­daw U Teja­niya és Saya­daw U Jo­tika út­muta­tása­ira, vala­mint saját tapasz­talata­ira és meg­látá­saira. Burmá­ban a ThaBaWa nevű nagy köz­pont­ban néhány hóna­pig zöm­mel nyugati önkén­tesek­nek taní­tott budd­hiz­must napi rend­szeres­ség­gel, osz­totta meg velük a tapasz­talatait, tárta fel a Tan nem egy aspek­tu­sát, Malaj­ziában pedig a fent emlí­tett BMBMC-ben állt a hely­beli hívek ren­delke­zésére né­hány alkalommal.

Bhanté Vilásza szá­mára egy mérce léte­zik: a Buddha útja. Min­den e köré rende­ződik. Egy út van, és az a Buddha útja: a meg­tisz­tulás útja. A Közös­ségnek is ez lesz a nemes fel­adata, vagy ha úgy tet­szik: a külde­tése – kö­vetni a Buddha taní­tásait, ha­ladni a Buddha útján.

 

v

Kelt
Rayong tarto­mányban,
a Wat Khlong Sai-ban, 2017 októbe­rében;
Bang­kokban,
a Wat Chim­thayaka­wat kolos­torban,
2018. február 2-án, pénteken —
javítá­sok, betol­dások Buda­pesten,
2018 ápri­lisá­ban/2019 márciu­sában,
ill. Veres­egyhá­zon, 2020 máju­sában …
Cinque­frondi­ban (Calab­ria, Dél-Olasz­ország),
2020. augusz­tus 19-én —

***

 

No comments: