Kedves Mindnyájuk!

Év végi, nagy anumódaná készül itt, visszatekintő és kollektív anumódaná — mélyről jövő, őszinte hálaadás és köszönetnyilvánítás.

Visszatekintek, és azt látom, hogy igenis ott a jóakarat, a jó szándék, ott az együttérzés és a beleérzés, az empátia, az, ami a jótéteményeket csalja elő az emberből: az emberség, emberiesség, a segíteni akarás, mindaz, ami szép és jó, és amitől a világ lesz szebb és jobb, amiben mindannyian élünk, ha már így alakult.

Jó szándék, jóakarat, együttérzés és beleérzés, empátia, jótétemények, emberség és emberiesség, a humánum, a segíteni akarás csupa olyasmi, ami BIG ME, a fránya nagy én ellenében hat, a gyűlöletszítás ellenében, tudatokat szünet nélkül mérgező akarnokok ellenében — minden olyan ellenében, amitől ember embernek farkasa. Igen: embernek maradni a tengernyi embertelenség ellenében, a szennyes ár ellenében.

Az ár ellen úszni: ez a Buddha útja, paṭisotagāmī, mert szembemegy a világ minden mocskával és emberi aljasságával.

Szívet melengető a sok-sok jótétemény, amiben ezt a szerzetest részesítették és változatlanul részesítik. Megható, megindító a sok szép gesztus, legyen az bármiféle felajánlás, adomány, figyelmesség, legyen az a befogadás nemes gesztusa, a segítségnyújtás nemes adománya, bármi: minden olyan megnyilvánulás, ami arról szól, hogy ne csak nekem, hanem egy másik embernek is jó legyen.

Csodálatos dolog ez, és csodálatos a hatása, hiszen maga a nemes adományt tevő ember is gyarapszik a dāna, az adományozás gesztusa révén, nemesíti és tisztítja őt magát, azaz a tudatát. Adni jó, megosztani valamit másokkal jó, segíteni jó, tanácsot adni, vigaszt nyújtani, lelki támaszt: jó. Nem mindenki mindenki ellen, hanem mindenki mindenkivel mindenkiért. Egy jobb, élhetőbb, szebb és emberibb világ kulcsa a mi kezünkben van, mi tesszük a szebb világot is, a pocsék világot is, de a döntés a miénk: dönteni feltételek és kiváltó okok függvényében döntünk, ha egyszer az a döntés nem okvetlenül úgy a miénk, ahogyan azt mi gondoljuk. Ha azonban ezek a feltételek és ezek a kiváltó okok üdvös döntést tesznek lehetővé, akkor a gyümölcs, amit betakarítunk, jó lesz.

Mindenekelőtt azonban énnekem kell itt bent, idebent, a tudatban átrendeznem a dolgokat ahhoz, hogy a világ is jobb lehessen. Egy jobb világhoz az út énmagam jobbításán át vezet — BIG ME lebontásával. Mi több: egy jobb testi-fizikai és mentális egészséghez is BIG ME lebontásán át vezet az út.

A szeretet (mettā), az együttérzés (karuṇā), az örvendezés mások örömének és boldogságának, amikor boldog vagyok, ha együtt örvendezhetek valakivel (muditā), valamint a szelíd, békés, a tudat nyugalmát fenntartó belső egyensúly és pozitív értelemben vett egykedvűség (upekkhā) minden érző és élő lény iránt: ez a négy brahmavihāra, emelkedettebb tudatállapot, ami nem nézi, kit szeret, kivel érez együtt, kivel örvend együtt, nem válogat feltétlen szeretetében és együttérzésében, nem nézi, ki érdemli meg és ki nem, hanem a szeretete mindenkit és mindent felölel az egész világmindenségben. Határtalan ez a fajta szeretet, appamaññā, határtalan az együttérzés, az örvendezés, és rendíthetetlen a belső egyensúly és egykedvűség.

Békességet, boldogságot, szeretetet mindnyájuknak az új esztendőre!

]