Vulgárbuddhizmus: Krisztus mint bódhiszattva, a nirvána mint halhatatlanság

Most már tényleg elkészül, már ha megérem, a következő blogbejegyzés is, ami szervesen kapcsolódik a Luca napján közzétett íráshoz:

https://luangtavilasa.blogspot.com/2019/12/lucara-csakelkeszult-keszult-is-mint.html

Aprópóját egy, a magyarországi létező buddhizmus egyik központjának honlapján olvasható, szerfölött sajátságos cikk adta:

https://buddhizmus.hu/hu/a-buddhista-ut/jezus-krisztus-buddhista-szemmel

Érthetőbb lesz valamennyire a nem tudom, kinek a buddhista szemével nézett Jézus, ha beleolvas az ember egy-két furcsán hangzó szövegrészbe, ahol aztán olyan különlegességekkel találkozik, mint „felszentelt papok” (mármint a Misszió papjai, kellően egzotikus és sejtelmes címekkel, lásd papás-mamás az oviban = homo ludens), „szellemi tanítások” (az mi lehet?), valamint „hibátlan áthagyományozása”, „vallási hierarchia” — Isten, első Isten-helyettes, második Isten-helyettes, alisten, főisten? ideiglenes ügyvivő Isten? a pokol mint egyházkerület? Vagy pedig előrébb való és nem előrébb való vallások hierarchiája? Ez jobb vallás, az rosszabb? Jobb vs. silányabb? Nem értem. 

Lásd: https://buddhizmus.hu/hu/kik-vagyunk/node/106

Ugyancsak a jobb megértést segíti elő az alábbi, általam fent hivatkozott blogbejegyzésben már idézett kitétel:

A buddhizmus egyházunk által vallott és követett értelmezése az alapító Láma Anagarika Govinda munkásságához kötődik.

Lásd: https://buddhizmus.hu/cimoldal#kikvagyunk

Az alapító, a német Ernst Lothar Hoffmann az angol nyelvű Wikipédia-oldal tanúsága szerint 1931-ben még azért ment el az IBU, a Nemzetközi Buddhista Unió képviseletében a Darjeelingben tartott Össz-Indiai Buddhista Konferenciára, hogy a Ceylonban megőrzött „tiszta buddhista tanítást propagálja egy olyan országban, melyben démonkultusszá és fantasztikus hiedelemvilággá degenerálódott”. Akkor még a déli, vagyis théraváda buddhizmusban érezte jól magát, ám nem sokkal később elcsábították: elbűvölte a tibeti buddhizmus. — Lásd:

https://en.wikipedia.org/wiki/Anagarika_Govinda

Az angol Wikipédia-cikkben nem rejtették véka alá a kiváló, neves tibetológus és buddhizmus-szakértő, kutató, az amerikai Donald S. Lopez kritikáját — aggályait és meglátásait — a költő és festő Hoffmann beavatása vonatkozásában, és számos idézettel szolgálnak Prisoners of Shangri-La: Tibetan Buddhism and the West [’Sangri-Lá foglyai: a tibeti buddhizmus és a Nyugat’] címen 1998-ban, Chicagóban megjelent monográfiájából.

Mondanunk sem kell, hogy az angolnál sokkalta szűkszavúbb magyar nyelvű Wikipédia-cikkben Lopez neve el sem hangzik, van azonban helyette egy kis magyar csúsztatás, ahogy az lenni szokott, mivelhogy ezt írják a bevezetőben: „német festő, író, buddhista szerzetes”. Így. Kár, hogy az illető nem tudja, mégis mi a különbség egy buddhista szerzetes és egy akármilyen pap között. Szerzetessé Ernst Lothar Hoffmannt nem avatta senki, másrészt pedig buddhista szerzetes nem élhet nemi életet, és ennek megfelelően nem is nősülhet, vagyis cölibátusban él. Ernst Lothar Hoffmann nős volt. — Lásd: https://hu.wikipedia.org/wiki/Anagarika_Govinda

Ugyancsak ennek a magyarországi vulgárbuddhizmusnak jobb megértését segíti egy másik írás, ami mit sem vesztett aktualitásából:

https://magyarnarancs.hu/belpol/szakadas_a_buddhista_foiskolan_-_hungarikum-72009

Ez volna hát a „házi feladat”: akit komolyan érdekel, mivé lesz valami, mihelyst BIG ME nekilát a maga szája ízéhez igazítani-idomítani egy olyan ember — esetünkben maga a hiteles, eredeti, történelmi Buddha — páratlan tanításait, akinek a közelébe se jön, éspedig azon egyszerű oknál fogva, hogy egy megvilágosodott tudatot fényévek választanak el egy moghapurisa, BIG ME határtalan és mérhetetlen ostobaságától és megvezetettségétől, csak ezt nem látja persze. A hiteles történelmi buddhista hagyományban élő ember ezzel szemben tisztában van vele, hogy ostobasága és megvezetettsége okán bizony így van: a közelébe se jöhet egy olyannak, aki legalább a megvilágosodás valamelyik szintjére eljutott, és ezért esze ágában sincs a történelmi, hiteles Buddha hiteles, 2600 éve tisztán megőrzött tanításaiban, az igaz, tiszta Tanban (saddhamma) foglaltakat kétségbe vonni, nemhogy ostobaságában és megvezetettségében felvizezni, átrendezni és átértelmezni saját szája íze szerint — a Buddhánál is jobban tudni —, mint ahogy azt a Nyugat buddhizmus-utánzatainak esetében lehet látni.

Ez a moghapurisa annyit tesz, mint ’ostoba, megvezetett ember’. A Rangunban 1954 és 1956 között tartott VI. Buddhista Zsinat által rögzített és elfogadott páli nyelvű théraváda kánon teljes anyagában, továbbá néhány posztkanonikus szövegben, valamint az ugyancsak páli nyelvű kommentárokban és alkommentárokban — ezeket is nevezett zsinat hagyta jóvá — a szó különféle ragozott alakjaiban kereken 660 helyen fordul elő, döntő többségében, 268 esetben ráadásul egyes számban, vocativusban, megszólító esetben. (Lásd: Chaṭṭha Saṅgāyana Tipiṭaka, CST, https://www.tipitaka.org/cst4 )

Nem véletlenül. —

]

A burmai Pa-Auk Tawya Sayadaw tanbeszédet tart szerzeteseinek.