Bemutatkozás: egy életút állomásai

Foglalkozás:

théraváda buddhista szerzetes, 2013. január 31-e óta.

Szerzetesnév:

Bhanté (Tiszte­lendő) Vilásza [Bhante Vilāsa]; a bur­mai hagyo­mány sze­rint /Ú Vilá­tha’/: ဦးဝိလာသ , a Shwe­gyin /swé­dzsin/ szek­tá­ban szok­vá­nyos írás­mód­dal: ဥုး၀ိလာသ, ’Tisz­te­lendő Vilá­sza’, ill. ဆရာတော်ဦး၀ိလာသ /sze­jádó ú vilá­tha/ ’Tiszte­lendő Vilá­sza sze­jádó’; a thai hagyo­mány sze­rint หลวงตาวิลาส /luang­tá vi­láát/ ’Tiszte­letre­mél­tó nagy­apa’, ill. อาจารย์วิลาส /ácsán vi­láát/ ’Ácsán Vi­lásza’. A Srí Lanka-i hagyo­mány­ban, egész pon­tosan a Galduwa szekta hagyo­má­nyá­ban හන්ගෙරියාවේ විලාස ස්වාමින් වහන්සේ /hangé­rijávé vilá­szǝ szvá­min va­han­szé/, azaz kb. ’Nagy­tisz­tele­tű ma­gyar Vilá­sza’, mivel­hogy Srí Lan­kán egy­fajta azo­nosí­tó­ként a szer­zetes­név előtt az ille­tő szer­zetes szülő­helyét is fel­tün­tetik, így pl. a né­hai Nagy­tiszte­letű Wal­pola Ra­hula nevé­ben a ’Wal­pola’ a szüle­tési / szár­ma­zási he­lye, a Ra­hula /rá­hula/ pedig a szer­zetes­neve volt. Kül­földi szer­zetes ese­tén az or­szág nevét tün­te­tik fel hely­rag­gal, már ha egyál­talán fel­tün­tetik; nagy terü­letű és népes or­szág ese­tén elő­for­dul, hogy a tele­pülés nevét adják meg, ahon­nan szár­mazik.

Polgári név:

Schütz J. István, azaz Schütz István János; koráb­ban hasz­nála­tos név: ifj. Schütz István.

Születési hely és idő:
Budapest, 1954. augusztus 25.

Disszidálás:

1983 február eleje és 1990 május közepe között az akkori Német Szövet­ségi Köz­társa­ság­ban éltem. 2011–2012: újra Sváb­földön.

Upaszampadá (’maga­sabb avatás’):

2013. január 31-én a Shwe Oo Min Dham­ma Sukha Tawya Yeik­thá-ban (ရွှေဥမင် ဓမ္မသုခ တောရ ရိပ်သာ) ’Shwe Oo Min [tkp. ’arany­bar­lang’] – a Tan Bol­dog­sága Erdei Medi­táci­ós Köz­pont’, Bur­má­ban, Min­gala­don kerü­let­ben (မင်္ဂလာဒုံမြို့နယ်), Nagy-Ran­gun terü­letén.

Vasszák – a Rend­ben töl­tött esős évsza­kok – száma:

tíz (2022). – Innentől tehát thera­bhikkhu, a Rend „öregje”, húsz vasszáig. (Akkor majd mahā­thera, a Rend „nagy öregje”. Azt követő­en marad a mahā­thera. – Már csak meg kell érni!)

Eddigi tartóz­kodási helyek szerze­tesként:

• Burma, 2012 augusz­tus vége és 2017 októ­ber eleje kö­zött össz. kb. há­rom év, nyolc kolos­tor­ban és medi­tációs köz­pont­ban, ill. az ITBMU-n;
• Thai­föld, össz. kb. két év, négy kolos­tor­ban és medi­tációs köz­pont­ban;
• Srí Lanka, össz. négy + egy hó­nap, öt kolos­tor­ban és medi­tációs köz­pont­ban;
• Malajzia, három hó­nap, há­rom kolos­tor­ban és medi­tációs köz­pont­ban;
• Magyar­ország, 2016-ban öt és fél hó­nap, 2018–19-ben 11 hó­nap, ill. 2019. jú­lius 12-e és 2020. jú­lius 28-a kö­zött, majd 2020. no­vem­ber 7-e és 2021. jú­lius 1-e kö­zött. – 2018 jú­lius vége és 2019.már­cius 13-a kö­zött a rákos­szent­mi­hályi (Buda­pest, XVI.) Wat Thai Rat­tana­pra­teep (วัดไทยรัตนประทีป) hiva­ta­los thai budd­hista tem­plom egyik rezi­dens szerze­tese­ként, lásd a fény­kép­fel­véte­leket a Face­book-on: https://www.facebook.com/vilasa.bhante.3 . (A https://watthai.hu hon­lap a jelek sze­rint bevé­gezte.)

• Olasz­ország, 2020. jú­lius 28-a és no­vem­ber 7-e kö­zött előbb 28 nap a dél-olasz Cin­que­frondi­ban a burmai ThaBarWa Yeiktha ottani kez­de­mé­nyé­ben, majd 70 nap a thai er­dei hagyo­mány olasz­or­szági kolos­to­rá­ban, a Santa­citta­ramá-ban.

• 2021. július 2-a óta újra Srí Lan­kán.

Polgári szakmák; tanulmányok:

• Könyvkeres­kedő és könyv­importőr, a MKKE köny­ves szak­isko­lája Buda­pes­ten (1978), majd a (nyu­gat-)né­met könyv­szakma bent­laká­sos szak­isko­lája, Seck­bach, Majna-Frank­furt­ban (1989); 1992 és 2004 kö­zött saját import­cég kis köny­ves­bolt­tal, Book­Schütz Bt., a vége felé Book­Schütz Stúdió Bt. néven.

• Egyetemi tanulmányok

Az ELTE BTK-n német nyelv és iro­dalom szakon (1991–1999: M.A.), tibeti sza­kon (1991–1993: lead­tam); szak­dol­go­zat izlandi-né­met össze­hason­lító nyel­vé­szeti témá­ban (tem­pus- és aspek­tus-rend­szerek), lásd: https://books.google.hu/books/about/Zeit_re_produktionen_Zeit_re_konstruktio.html?id=CwfFwQEACAAJ&redir_esc=y ;

 Az alábbi­akat hall­gat­tam hat egyetemi tanév folyamán német nyelvészetből:

     Bevezetés a német nyelv­tudo­mányba (Prof. Dr. Hessky Regina)

Mai német nyelv: lexi­koló­gia (ugyanő)

Német frazeo­lógia (ugyanő)

Lexiko­gráfia (ugyanő)

Átte­kintő né­met nyelv­törté­net (Dr. Ágel Vilmos)

Német szin­taxis (ugyanő)

Valencia-elmé­let (ugyanő)

Ergati­vitás*

Fone­tika-fono­lógia (Dr. Thomas Herok)

Egy törté­neti kor­szak nyelve: ko­rai újfel­német (Korencsy Ottó)

Morfo­lógia (Dr. Brdar-Szabó Rita)

Szeman­tika / proto­típus-szeman­tika

Szino­nímia és szó­kép­zés (ugyanő)

Kontrasz­tív nyel­vé­szet (ugyanő)

Gram­mati­kali­záció*

Nyelv­tipo­lógia*

Ige­idő és aspek­tus*

 *”önképzés” kere­tében a tanul­mányok­hoz és a szak­dolgo­zat­hoz, valamint kuta­táshoz

Az Izlandi Egye­temen (Háskóli Íslands, Reykja­vík), 1993 és 1995 között: iz­landi nyelv kül­földi­eknek, B.Ph.Isl., B. A.-nak felel meg; első tar­tóz­kodás Iz­landon 1977-ben); szak­dol­go­zatot lásd: http://sagnagrunnur.com/scholarly-work-on-folk-legends/ „Schütz” alatt;

Végül, már szerzetes­ként, a ranguni Nem­zet­közi Théra­váda Budd­hista Missziós Egye­te­men (Inter­national Thera­vāda Bud­dhist Mission­ary Uni­ver­sity, ITBMU), a 2013–14-es egye­temi tan­év­ben: budd­hista tanul­má­nyok ki­lenc tárgy­ban, ango­lul, páli és bur­mai nyelv­okta­tás­sal, össz. heti 22 elő­adás kere­tében; Diploma in Buddha-Dhamma).

• Japán nyelv­tanulás szerve­zett for­má­ban, majd japán­ajkú magán­taná­rok­nál 1968-tól kezdve.

Nyelvismeret:

• német: majdnem máso­dik anya­nyelv­ként (össz. kb. nyolc év Német­or­szág­ban, to­vábbá né­met sza­kos egye­temi tanul­má­nyok) — aktív-passzív, szó­ban és írás­ban, felső­fokon; tkp. Hoch­deutsch és sváb (Schwä­bisch);

• izlandi: Izlan­don folyta­tott egye­temi tanul­má­nyok­kal; aktív-passzív, szó­ban és írás­ban, felső­fokon; e sorok író­já­nak fő tudo­má­nyos – elsőd­lege­sen nyel­vé­szeti és nyelv­törté­neti – kuta­tási terü­lete; óiz­landi is (2009-ig);

• ferői: szöveg­olvasás, vagyis passzív (NB. a ferői – før­oyskt, angol: Faroese – az izlandi leg­köze­lebbi roko­na); szöveg­fajta függ­vényé­ben passzív dán, nor­vég és svéd is; izlandi dip­loma­mun­kám­hoz svéd nyel­vű szak­köny­vet is fel­hasz­nál­tam nép­rajz (az ör­dög!) témá­jában;

• angol: aktív-passzív, szó­ban és írás­ban, felső­fokon (nyelv­vizs­gával);

• japán: aktív-passzív, szó­ban és írás­ban, közép­fok (nagyon régi, ma már telje­sen érték­telen felső­fokú [!] nyelv­vizs­gával …);

• francia: passzív, olva­sás (gyenge: az egy­kori gimná­ziumi tanul­má­nyok ma­rad­vá­nyai); fran­cia ala­pon inkább passzív olasz; ami­lyen hamar bele­jöttem Olasz­or­szág­ban, olyan gyor­san ki is kopott! Egy gim­názi­umi év folya­mán latin: sem­mi mást nem csi­nál­tunk, csak klasszi­kus köz­mon­dá­sokat tanul­tunk;

• török: aktív-passzív, szó­ban és írás­ban; gyen­ge tár­sal­gási szin­ten: kicsi a szókincs;

• finn: benőtte a moha … inten­zív tanu­lás 1973 és 1975 kö­zött …; a nyelv­tani isme­re­tek külö­nös­mód meg­ma­rad­tak;

• burmai: aktív-passzív, szó­ban és írás­ban; minden­napi tár­sal­gási szin­ten: kicsi a szó­kincs, alap­vető nyelv­tani isme­retekkel;

• páli: írásban, passzív és rész­ben aktív (hála a sok-sok nyelv­tani és fordí­tási gya­kor­lat­nak az ITBMU-n!), közép­szinten;

• thai: aktív-passzív, szó­ban; írás­ban gyenge, minden­napi tár­sal­gási szin­ten: kicsi a szó­kincs, sze­rény nyelv­tani isme­retek­kel;

• tibeti: csak az írás-olva­sás maradt meg vala­mennyire;

• orosz: az akkor negye­dik­ként szaba­don választ­ható érett­ségi tár­gyam volt (1973), ko­moly szép­iro­dal­mi szemel­vé­nye­ket is olvas­tunk már negye­dik­ben, de ha egy nyel­vet ötven éven át nem hasz­nál va­laki, akkor az na­gyon el van ásva az emlé­ke­zetben …;

• szerb-horvát nyelv­tan­folyamra is jár­tam, a mun­kám­hoz jött jól az egy­kori Mű­velt Nép Könyv­ter­jesz­tő Válla­lat­nál, ahol is a magyar­or­szági nem­zeti kisebb­ségek köny­vellá­tása is az én fela­da­tom volt;

• görög és cirill betűs írás, bele­értve a szer­bet és a make­dónt is; déva­nágarí, azo­nosí­tás céljaira;

• tibeti szakos­ként szansz­krit és budd­hista hib­rid szansz­krit tanul­má­nyok (és: déva­nágarí).

• szingaléz: ez az, ami­re itt ad­tam most a fe­jem, Srí Lan­kán, a Budu­gallé­na kolos­tor­ban, mert lelkes segít­sé­get is kapok hoz­zá, és tan­anyag is van; az írás-olva­sás úgy-ahogy megy már, szó­kincs, nyelv­tan persze alig valami …

Oktatás:
• Japán: a Trans­lator GMK (= Gazda­sági Munka­közös­ség) egyik tevé­keny­ségi köre­ként, 1982 őszé­től 1983 feb­ruár ele­jéig, a „csúcs­idők­ben” né­gyen taní­tot­tunk japánt, illet­ve ma­gyart japán­ajkú­ak­nak.

• Német: 1990 és 1992 között magán­tanár­ként, majd 1999 után ismét.

• Izlandi: 1992 és 1999 között izlandi nyelv, or­szág­isme­ret, vala­mint for­dító­mű­hely az ELTE BTK Skan­dináv Nyel­vek és Iro­dal­mak Tan­széke meg­bízá­sá­ból („mb. ea.”), meg­szakí­tás­sal, majd az ELTE Eöt­vös Colle­gium­ban ugyan­csak iz­landi, egy fél­év ere­jéig (2006–2007-es tanév, lásd http://honlap.eotvos.elte.hu/wp-content/uploads/2007/05/skandikurzusok.pdf ).

1999-től kezdő­dően nyelv­órák, magán­tanár­ként.

• Théraváda budd­hizmus: szak­szöveg­olva­sás néme­tül, 2006 őszén, a Tan Ka­puja Budd­hista Fő­isko­la meg­bízá­sából.

• Budd­hizmus kül­földi önkén­tesek­nek, ango­lul, kér­dezz-fele­lek for­májá­ban, napi rend­sze­res­ség­gel: Tha­Ba­rWa Taya Yeik­tha Medi­tációs Köz­pont (သဘာ၀ တရားရိပ်သာ), Than­lyin (သံလျှင်), Burma, 2017-ben.

• Angol, burmai szerze­tesek­nek, a ran­guni Nga Kyan Pyan Tha­thana Yeik­tha (ငါးကျမ်းပြန် သာသနာ့ရိပ်သာ) kolos­tor és okta­tó­köz­pont Mettā­nanda Sā­sana Col­lege nevű okta­tási intéz­mé­nyé­ben 2017-ben.

• Angol nyelv­oktatás indiai és Srí Lanka-i szer­zete­sek és noví­ciu­sok szá­mára Srí Lan­kán, a Nā Uyana Erdei Medi­táci­ós Köz­pont (és kolos­tor) Dhar­mā­yata­naya nevű okta­tó­köz­pont­já­ban 2019-ben.

Tudo­mányos és egyéb publi­kációk/­munkák:
• Az Izlandi alaktan című kézi­könyv össze­állítása és kia­dása 1994-ben, ill. a min­den nyelv­tani magya­rá­zat nél­kül, ugyan­csak 1994-ben meg­írt iz­landi kísér­leti egye­temi jegy­zet – Sæ­mundur á seln­um, ’S. a fó­kán’ volt a címe –, ami csak fény­máso­lat­ban készült né­hány pél­dány­ban. Lásd: http://english.arnastofnun.is/page/kennslub_ungverska_en

Lásd továbbá: https://books.google.hu/books/about/S%C3%A6mundur_%C3%A1_selnum_tilraunakennslub%C3%B3k.html?id=w5LQwQEACAAJ&redir_esc=y

• Izlandi egye­temi szak­dolgo­zat mint forrás­munka az iz­landi nép­mon­da­kuta­tás­hoz, lásd: http://sagnagrunnur.com/scholarly-work-on-folk-legends/ „Schütz” alatt; rö­vid né­met nyel­vű vál­to­za­ta a Víz­kelety-Fest­schrift-ben je­lent meg, lásd: http://mek.oszk.hu/01700/01793/pdf/01.pdf ill. https://www.europeana.eu/portal/en/record/92006/BibliographicResource_1000095226989.html , amit végül egy né­met folyó­irat 2005-ben után­nyomott: http://www.islandgesellschaft.de/index.php?option=com_content&view=article&catid=36%3Azeitschrift-island&id=76%3A11-jahrgang-heft-2-november-2005&Itemid=15 .

• Az izlandi nyelv rend­szerét bemu­tató né­met nyel­vű tudo­má­nyos szak­cikk a Hand­buch Vari­ati­ons­typo­logie c. kézi­könyv­ben a ber­lini Wal­ter de Gruy­ter kiadó­nál 2003-ban, lásd: https://glottolog.org/resource/reference/id/419117 ill. https://epdf.pub/variationstypologie-variation-typology-a-typological-handbook-of-european-langua.html ,

valamint:

https://books.google.hu/books?id=95xRi_H4SQkC&pg=PA149&lpg=PA149&dq=%22isl%C3%A4ndische+sprachgeschichte%22&source=bl&ots=-3AqAWjiFr&sig=ACfU3U1m4QwThHYDHn3rl_RoLQ6cAt-WlQ&hl=en&sa=X&ved=2ahUKEwjAlcTArLzmAhXrtYsKHVdjA44Q6AEwAHoECAQQAQ#v=onepage&q=%22isl%C3%A4ndische%20sprachgeschichte%22&f=false

• A fentebb emlí­tett Sæ­mundur á sel­num – ’S. a fó­kán’ – című tan­könyv sok­szoro­sára bőví­tett válto­zata kéz­irat­ként, 2005–2009, ele­gáns, barok­kos cím­mel: Mo­dern iz­landi nyelv­könyv és kézi­könyv, iro­dal­mi, tör­ténel­mi és or­szág­isme­reti szö­veg­gyűj­te­mény óiz­landi szö­veg­sze­mel­vé­nyek­kel, szótár­ral: kez­dők­nek és hala­dók­nak, alap-, kö­zép- és felső­fokon, amit az indo­kol, hogy ez az új vál­to­zat im­már kb. há­rom mil­lió karak­ter ter­jedel­mű (en­nek egy har­mada nyelv­tani ma­gyará­zat), van benne egy kb. tíz­ezer cím­sza­vas izlandi-magyar szó­jegy­zék, van hoz­zá egy 52 olda­las tárgy­mutató … beve­zetők … stb. A4-es for­má­tum­ban ki­nyom­tatva ezer ol­dalt tesz ki. Ez a világ leg­ala­po­sabb iz­landi nyelv­könyve, ami rá­adá­sul tör­té­neti (dia­chron) szem­léle­tet követ. A tan­könyv 50 feje­zet­ből áll; az olva­só­könyv vissza­ve­zeti a tanu­lót egé­szen a X. szá­zad nyel­véig. – Kéz­irat for­májá­ban lé­tezik, Word-do­ku­men­tum­ként.

• Izlandi-magyar alap­szótár, kb. húsz­ezer cím­szóval. Kéz­irat, kezd­ve 1975-ben (!), lezár­va 2009-ben. Két, szé­pen ki­nyom­tatott pél­dá­nya lé­tezik: az egyi­ket a hiva­talos ma­gyar­or­szági láto­gatá­son tar­tóz­ko­dó Ólaf­ur Ragn­ar Gríms­son iz­landi állam­el­nök kapta 2003 már­ciu­sában a tiszte­letére ren­dezett foga­dá­son a Gel­lért Szál­lóban, a má­sik Iz­land ma­gyar­or­szági tisz­telet­beli kon­zulá­tusá­ra került. A har­ma­dik, nem bekö­tött pél­dányt javí­tások­kal és a tan­könyv egyet­len ki­nyom­tatott pél­dá­nyát Iz­land ber­lini nagy­követ­sé­gén ad­tam le egy nagy zacs­kó­ban – diák­iga­zol­vá­nyok (1976/77, ill. az utol­só 1995-ből), hiva­ta­los leve­le­zés, külön­féle papí­rok, doku­men­tu­mok, fény­ké­pek stb. tár­sa­sá­gá­ban 2016 októ­beré­nek vé­gén, ami­kor Ber­lin­ben jár­tam, már szer­zetes­ként, egy újabb bur­mai medi­tá­ciós ví­zu­mot in­tézni. Nem tu­dom, az ille­té­kes elő­adó telje­sítet­te-e a kéré­se­met: azt szeret­tem volna, ha az egész Iz­land­ra ke­rül. Lehet per­sze, hogy a má­sik lehe­tősé­get vá­lasz­totta, amit ugyan­csak fel­kínál­tam, neve­zete­sen hogy ku­kába vele, ha nem akar­nak ilyes­mi­vel baj­lódni! – Ideje volt szelí­den le­ten­ni az egé­szet. 1970 nya­rán, tizen­hat éve­sen kezd­tem izlan­diak­kal leve­lezni (akkor még ango­lul), és ak­kor­tájt vet­tem nagy bol­do­gan egy an­gol ala­pú iz­landi nyelv­köny­vet (Teach Your­self Ice­landic) … hogy 1974 nyár végé­re hoz­zá­jussak olyan nyelv­könyv­höz, ami­hez hang­anyag is volt (Lingua­phone Ice­landic) – és ami­ből végre ta­nulni is lehe­tett! Éle­tem első élő izlan­dijá­val Finn­or­szág­ban talál­koz­tam 1975 nya­rán, a konzu­látus ho­zott vele össze, ám alig vala­mit tud­tam csak … 1976-ban azon­ban már izlan­diul leve­lez­tem, és Ma­gyar­or­szág­ra láto­gató izlan­di ének-zene tanárok (!) ke­res­tek meg … Akkor már leve­lezés­ben áll­tam az iz­landi mű­velő­dés­ügyi minisz­téri­um­mal is … de ez már egy má­sik tör­té­net, bele­értve kalan­dos kiju­táso­mat és kint-tar­tózko­dáso­mat 1977 már­cius ele­jétől ápri­lis vé­géig … és bele­értve egy újabb, egy­irá­nyú hiva­ta­los leve­le­zést, még Iz­land­ról, ezút­tal az ak­kori Ma­gyar­or­szág kul­tu­rális kulcs­figu­rájával, Ká­dár egyik bizal­ma­sával (Aczél György), hogy vá­laszt majd csak vissza­té­ré­sem után kap­jak, két minisz­té­rium­tól. – Hát igen. (Nem hagy­ha­tom ki a Műve­lődés­ügyi Minisz­téri­um egyik ille­té­ke­sé­nek a vála­szát, élő­szó­ban – ked­ve­sen bein­vitál­tak ugyanis. Sok egyéb mel­lett meg­fele­lően kiok­tató stí­lus­ban kö­zölte: ve­gyem tudo­má­sul, hogy Ma­gyar­or­szá­gon terv­gaz­dál­kodás van, és hogy jól is néz­ne ki az or­szág – mit kép­ze­lek én?! –, ha min­den­ki csak úgy fog­ná ma­gát, oszt’ el­men­ne kül­föld­re dol­goz­ni és tanulni! – Na?)

Az éle­tem egyik meg­hatá­rozó vonu­lata volt Izland, az iz­landi nyelv … Letet­tem, elbú­csúz­tam tőle, meg­vál­tunk egy­más­tól, mint ahogy izlan­di könyv­táram­tól is meg­vál­tam min­den skandi­náv vonat­kozá­sú kiad­vánnyal együtt, egy az egy­ben; a fordí­táso­kat, az Alak­tant, az anto­lógiát és a Nagy­világ szá­mait pedig a fris­sen el­adott lakás­ban hagy­tam az egyik, im­már üres köny­ves­polc­ban: az új la­kók­nak ad­tam, em­lék­be, 2010 augusz­tusában.

• Tizenkét variáció egy témára cím­mel tizen­két „fél­per­ces” a pári­zsi Iro­dalmi Újság­ban, 1985-ös évf., III. szám, szer­ző „ifj. Schütz István” név­alakkal.

Fordítás:
• Angolból:
Iain Bam­forth Szöveg c. elbe­szélése, az 1980-as Ég­tájak-ban (Eu­rópa), „ifj. Schütz István” név­válto­zattal, lásd: https://opac.rfmlib.hu/WebPac_OZD/CorvinaWeb?pagesize=10&view=longlong&sort=0&page=0&perpage=0&action=look&actualsearchset=SELECT+1+&actualsort=-1&language=&currentpage=result&text0=&index0=&whichform=&showmenu=&itemOrder=&itemOrderAD=&resultview=longlong&recnum=36998&marcposition=50&text0=&index0=&ccltext=&resultsize=12 ,

felaján­lásként (Dham­ma­dāna) Saya­daw U Pan­dita Még ebben az élet­ben c. könyve, 2010-ben (után­nyomás: 2017-ben; lásd: https://rukkola.hu/konyvek/14602-meg_ebben_az_eletben ;

Richard F. Gombrich What the Buddha Thought c. könyve a Tan Ka­puja meg­bízá­sából, 2016; a kötet leg­jobb tudo­má­som sze­rint mind­ez­idáig se tel­je­sen el nem ké­szült, se meg nem jelent.

• Izlandiból:
Gyrðir Elíasson kilenc elbeszé­lése, az egy­kori izlandi for­dító­műhely kere­tében, Tom­csányi Zsu­zsan­ná­val és Patat Ben­cé­vel, in: Nagy­világ, 2003, lásd pl. https://webzone.ee/aurin/proza/GEafuvesasszony.html

Halldór Laxness Keresz­tény­ség a gleccser aljá­ban c. regé­nye [Kristni­hald undir Jökli] 2004-ben, lásd: http://www.islit.is/media/pdf/ISbokmenntiraungversku.pdf – Gyrðir Elías­son elbe­szé­lései­ből válo­gatás, ill. részle­tek a regény­ből egy mo­dern skan­dináv iro­dalmi anto­lógiá­ban is meg­jelen­tek, Szöl­lős­sy Adri­enne szer­kesz­tésé­ben.

Alkalmi szak­fordítá­sok izlan­diból és izlan­dira az OFFI (Orszá­gos For­dító és For­dítás­hitele­sítő Iroda) részére.

Egyéb tevékenységek:

• Japán idegen­vezetés és szak­tolmá­csolás 1974 és 1982 kö­zött a SZOT Szociál­turisz­tika részére. Fize­tés nél­küli szabad­ságot bizto­sítot­tak erre a mun­kál­tatók, a SZOT kért ki.

• Angol korrek­túra, vala­mint angol szöveg­elő­készí­tés 1979 és 1983 kö­zött a Cor­vina kia­dó szá­mára, másod­állásban.

• Német és angol nyelvű, továbbá alkal­man­ként ma­gyar, ill. japán ide­gen­veze­tés, Stutt­gart Tarto­má­nyi Fővá­ros Ide­gen­for­galmi Hiva­tala (Ver­kehrs­amt der Lan­des­haupt­stadt Stutt­gart) alkal­mazá­sá­ban 1984 és 1987, majd meg­bízá­sá­ból 1987 és 1990 között.

• Izlandi csopor­tok kísé­rése, ide­gen­vezetés Ma­gyar­orszá­gon az 1990-es években.

• Két alka­lommal hiva­talos állami nyelv­vizsga elő­készí­tése és leve­zetése izlan­diból az Ide­gen­nyel­vi Tovább­képző Köz­pont ré­szére („Rigó utca”). Az egyik kö­zép­fokú írás­beli anya­ga az izlan­di nyelv­köny új válto­zatá­ba is be­ke­rült.

• Kirendelt bíró­sági szak­értő, pol­gári pe­res ügy­ben, (ó)iz­landi nyelv vonat­kozá­sá­ban, lásd: https://www.sztnh.gov.hu/sites/default/files/SZJSZT_szakvelemenyek_birosagi_pdf/22-2009_fb_fi_itelet.pdf

▲

Frissítve Srí Lankán, 2023. július 2-án.

 

Budugallena erdei kolostor, 2022 január vége

▲