Monday, January 20, 2020


A magyarországi vulgárbuddhizmus a Buddha hiteles tanításainak tükrében

Az írástudók felelősségéről — 8/7.



Nem ha­mis ige­hirde­tők­re kell hall­gat­ni, és nem […] vul­gár­budd­his­ta pony­vát kell […] ol­vas­ni, ha­nem […] a Buddha mély ér­tel­mű, bölcs tan­be­szé­deit, vala­mint a thé­ra­vá­da budd­hiz­mus XX. szá­za­di óri­ása­it, ki­ma­gas­ló tu­dós szer­ze­te­seit és bölcs ta­nító­mes­tereit.


Nagy ívben


Nagy ívben egyebe­ket leszá­mítva kerül­ni szok­tunk dol­go­kat: olyas­mit, ami­ről sejt­jük vagy tud­juk, hogy vala­mi­ért nem jó ne­künk. Csak kerül­ni lehet, mi­vel siral­mas, le­súj­tó ké­pet nyújt ez a ma­gyar­or­szági léte­ző budd­hizmus nem­csak esz­mei­sé­ge vo­nat­kozá­sában, de a ma­gyar meg­felel­teté­sek és for­dítá­sok tar­tal­mi és nyel­vi mi­nősé­ge és meg­bíz­ható­sága te­rén is, a ma­gyar nyel­vű Wi­ki­pé­dia-cik­kek elké­pesz­tő hi­bái­val, félre­érté­sei­vel és félre­ma­gya­rázá­sai­val, a szín­vonal­talan­ság­gal és kon­tár­ság­gal, a messzi­ről üvöl­tő hoz­zá nem ér­tés­sel, egyál­ta­lán: az álta­lános felké­szült­ség és alap­mű­velt­ség döb­bene­tes hiá­nyá­val, vala­mint a minő­síthe­tetle­nül szét­zül­lött nyelv­hasz­nálat­tal. Kivé­tel per­sze min­dig akad, nem is ke­vés: tiszte­let nekik. Tisz­telet azok­nak, akik még tud­ják, mi az a szak­mai tisz­tes­ség, a jól vég­zett, becsü­letes mun­ka örö­me — és tud­ják, mi az a hiri és ottappa —, és tart­ják a fron­tot az ár elle­né­ben is.

Nem is lehet­ne más­ként, mint hogy itt is vissza­üt a nyelv­tu­dás pato­logi­kus hiá­nya:

A 25-64 évesek körében Magyar­ország hátul­ról a harma­dik az EU-n be­lül: 57,6 száza­lék csak magya­rul, 28,6 száza­lék egy ide­gen nyel­ven, 11,1 száza­lék két ide­gen nyel­ven be­szél, és csak 2,7 száza­lék is­mer há­rom vagy több ide­gen nyel­vet.

A hatalomnak is, a magyarországi vulgár­budd­hizmus­nak is így a jó: nem kell ag­gód­ni, hogy ne adj’ Is­ten egyéb for­rás­ból tájé­kozó­dik az isten­adta nép, mint a jó kis hazai­ból. Nem kell ag­gód­ni, hogy egy­szer ta­lán kiku­páló­dik és felnő a világ­hoz, feléb­red, kinyí­lik a sze­me, el­kezd ön­álló­an gon­dol­kod­ni.

Nem hamis igehirdetőkre kell te­hát hall­gatni, és nem ké­tes szín­vona­lú vulgár­budd­hista pony­vát kell olvas­ni, ha­nem min­denek­előtt a Buddha mély értel­mű, bölcs tan­beszé­deit, vala­mint a théra­váda budd­hiz­mus XX. szá­zadi óriá­sait, kima­gas­ló tudós szer­ze­tes gon­dol­ko­dó­it és bölcs taní­tómes­te­reit.

Semeddig sem tart egy idegen nyelvet megtanulni. Mi kell hozzá?

1. Nyitottság, érdeklődés, a befogadás készsége, amiből lelkesedés lesz: lendületben lehet tar­tani. Ha az em­ber­nek siker­élmé­nyei van­nak, öröm (pā­moj­ja) a nyelv­ta­nu­lás. Meg a me­di­tá­ció!
2. Jó és megbíz­ható tan­könyv és hang­anyag, ez utób­bi lehe­tőleg anya­nyelvi beszé­lőkkel.
3. Ha akad, felké­szült és megbíz­ható tanár, aki úgy képes magy­arázni, hogy a diákja meg is értse.
4. Elő kell keresni a mély­ből a gyere­ket: csak az lesz képes hozzá­ido­mulni egy ide­gen nyelv kiejté­séhez, aki levet­kőzi a fel­nőtt ember gát­lásait, és bele­megy a maj­molás felsza­ba­dult játé­kaiba.
5. Ülőfelület kell hozzá, Sitzfleisch, amit pol­gári közeg­ben an­nó úgy hasz­náltak, hogy „nincs zicc­fláj­sa hozzá”. Türe­lem (khanti). És idő. Le kell ülni, min­den ál­dott nap, renge­teg írás­beli felada­tot megol­dani, és már kezdet­től kezd­ve fordí­tani, oda-vissza.
6. Gyakorlás, rendszeres gyakor­lás, aktívan és passzí­van: ez utób­bi az olva­sás — per­sze nem azon­nal! —, továb­bá a rádió­hall­gatás, tévé- meg film­nézés. A mai világ­ban ez iga­zán nem je­lent­het gon­dot ...
7. Ne múljon el nap gyakor­lás nél­kül. Lehet leve­lezget­ni is, renge­teget ta­nul be­lő­le az em­ber.
8. Senki se akar­jon azon­nal tud­ni az adott ide­gen nyel­ven.
9. Meg kell tanulni, hogyan lehet a megbízha­tatlan forrá­sokat kiszűr­ni, külö­nösen a világ­hálón.
10. Legkönnyeb­ben persze párkap­csolatban lehet — tere­pen az ide­ális! — egy ide­gen nyel­vet jól meg­ta­nulni. Úgy nem fog men­ni, ahogy például sok, Magyar­orszá­gon élő thai-magyar vegyes­pár ese­té­ben meg lehet figyel­ni: se a thai fele­ség nem ta­nul meg magya­rul, se a ma­gyar férj thai­ul. Kár. — Ben­ne van eb­ben egye­bek mel­lett saj­nos a kényel­mes­ség és az idő­hiány is, sok­szor az ér­dek­te­len­ség is.
11. Eltökéltség, elkötelezettség, szorgalom és kitartás — nem csak a nyelv­ta­nu­lás­hoz jön ám jól! Lásd: adhiṭ­ṭhāna ’eltö­kéltség’, viri­ya ’erőn­lét’, pa­dā­na ’erő­fe­szí­tés’ ap­pa­mā­da (itt:) ’szorgalom’, yo­ni­so ma­na­si­kā­ra (itt:) ’odafigyelés’, vāyāma ’törekvés’, satiaz éber fi­gye­lem és tu­da­tos­ság az em­lé­ke­zés ké­pes­sé­gé­vel, hogy csak né­há­nyat em­lít­sünk mind­ab­ból a Buddha taní­tásai­ból, ami elő­re­viszi dol­gain­kat. — Ha min­den csak nyűg, sem­mi sem fog men­ni.

Stb.

Szóval ha tudnak annyira angolul … akkor ké­pe­sek él­ni ezek­kel a for­rá­sok­kal. Ez itt egy kis vá­lo­ga­tás a bő­sé­ges kíná­lat­ból.

Három általános munka, bevezetőnek vagy felvezetőnek is nagyon jók:

A teljes Vinaya angol fordításban:

Rövid kalauz világiak számára:

Buddhizmus — szakszótár:

Páli tulajdonnevek szótára — nél­külöz­he­tetlen kézi­könyv a ká­non szöve­gei­hez:

Az Abhidhamma, röviden:

Sayadaw U Jotika kortárs, a többi, itt aján­lott tu­dós bur­mai szer­ze­tes már nem él:

Az örök klasszikus, a Nagytiszteletű, né­hai Wal­pola Ra­hula (Srí Lanka) tol­lá­ból:
— magyar fordítása is jól használható

A Nagytiszteletű, néhai Nārada Thera (Srí Lanka) angol Dham­ma­pada-for­dítá­sát tart­ják a leg­jobb­nak:

A Srí Lanka-i Nagytiszteletű, néhai Bhikkhu Kaṭuku­runde Ñāṇa­nanda telje­sen egye­dül­álló írá­sai:

A Nagytiszteletű, néhai Ajahn Chah és a thai erdei hagyo­mány tanító­meste­rei nél­kül sincs thé­ra­váda budd­hiz­mus:
Ajahn Sumedho (Ácsán Szumédhó) hasznos és okos írá­sai rész­ben ma­gya­rul is ol­vas­ha­tók: lásd pl. Csit­ta­vi­vé­ka, ill. Így van ez.

A Nagytiszteletű, néhai Buddhadāsa Bhikkhu (Thaiföld) bölcs írá­sai nél­kül nehe­zebb megér­teni, mi­ről szól a Buddha útja. Ő az továb­bá, aki eddig a legbe­hatób­ban fog­lal­ko­zott BIG ME műkö­dés­mód­jai­val (eh­hez lásd az aláb­bi linkek kö­zött az utol­só előt­tit):

Ez itt a brit származású, ragyogó, felké­szült — és kivá­ló humor­ral ren­del­kező — Ajahn Brahm:

Két lenyűgöző, nélkülözhetetlen kézi­köny­ve:

• Mindfulness, Bliss, and Beyond: A Meditator’s Handbook. (2006). Wisdom Publications. ISBN 0-86171-275-7
• The Art of Disappearing: The Buddha’s Path to Lasting Joy. (2011). Wisdom Publications. ISBN 0-86171-668-X

Tőle lásd még:
Ez utóbbi szerzeteseknek leadott, hal­latla­nul okos és prag­ma­tikus tanbe­szédei­nek gyűj­temé­nye. BIG ME vo­nat­kozá­sában is hasz­nos!

További tanítómesterek a thai hagyo­mány­ból:

És végül egy ragyogó, szelíd elme, az ame­rikai Tisz­telen­dő Bhikkhu Cin­tita, a bur­mai hagyo­mány­ból — Buddhist Life • Buddhist Path c. munká­ja az egyik leg­hasz­nálha­tóbb beve­zetés a théra­vádába:

És ez itt csak szerény válogatás mind­abból, ami a vulgár­budd­hiz­mus legki­válóbb el­len­sze­re. Ha sem­mi má­sért nem, hát ezért iga­zán érde­mes (jól) meg­ta­nul­ni an­go­lul.

Ez a tiszta, hiteles buddhizmus, a Buddha tisz­ta, hite­les, gondo­san meg­őr­zött taní­tá­sai (sad­dham­ma), me­lyek elve­zet­nek a megsza­badu­láshoz, a nirvá­nába, ahol nincs ha­lál. Egy vala­mire azon­ban fel kell ké­szül­nie an­nak, aki eze­ket a taní­táso­kat kíván­ja kö­vetni: arra, hogy kivé­tel nél­kül sa­ját pre­feren­ciá­ink leté­telé­ről, BIG ME követ­keze­tes és mara­dék­talan lebon­tásá­ról szól­nak, az os­to­ba és meg­veze­tett tu­dat meg­tisztí­tásá­ról a szennye­ződé­sektől: ezek­ről a szennye­ződé­sek­ről — a ki­lé­szák­ról — is lesz rö­vide­sen bő­veb­ben szó egy blog­be­jegy­zés­ben. Leg­elő­ször is el kell azon­ban ju­tni an­nak felis­meré­séig-belá­tásá­ig, hogy BIG ME lebon­tásá­nak leg­nagyobb aka­dálya ő maga, BIG ME.


Következik 8/8, vagyis az utolsó bhāṇavāra —

]


2020 januárja: vizsgák, szerte Burmában.



No comments:

Post a Comment