Sunday, February 9, 2020

Hová lett a Tan a Tan Szigetéről? —

„Budai Úton magyarul”



Épp a minap volt ebben a blogban szó a tudat szennyeződéseiről, a kilé­szák­ról (kile­sa), amik­kel — akár tet­szik, akár nem — minden egyes közönséges földi halan­dó tuda­ta te­le van, csak ép­pen ez a so­kat em­le­ge­tett fránya nagy ego, az én, BIG ME nem akar tudni róla. Vál­to­zó ugyan­ak­kor, ki­ben ép­pen mi­ből van több vagy kevesebb, és olyan is van, hogy valamelyik kilésza ép­pen szunnyad, de azért ott van, ott la­pul, és bármikor előrobbanhat.

Úgy érzem, ez a mai bejegyzés akkor lesz igazán érthető, ha újra elolvassák a vo­nat­ko­zó szö­ve­get: https://luangtavilasa.blogspot.com/2020/02/atudat-szennyezodesei-ezvagyunk-mi.html

Nem ke­vésbé fontos a megértéshez, ha az alábbiakat is fölelevenítik, fölfrissítik, leg­elő­ször is a ma­gunk szája íze és BIG ME témájában:


Kéretik ismét elolvasni a már-már klasszikussá avanzsáló cikket:

Nem árt, ha saját maguk tájékozódnak, mi is ez a Tan Szigete — vagy mi volt?! —, mi ez az ala­pít­vány a hát­tér­ben (Dhammapada Alapítvány), továbbá hogy miként illeszkedik a Tan Ka­puja Budd­hista Egy­ház rend­szerébe. Lásd tehát az alábbiakat:

A TKBE anyagában a közösségeket is szemügyre lehet venni.

A Dhammadípaszangha — a Tan Szigete Közösség — Facebook-oldala:

Ez a Facebook-oldal azért is érdemel itt és most, ennek a be­jegy­zés­nek az össze­füg­gé­sé­ben kü­lön, ki­emelt fi­gyel­met, mert megnyugtató a látvány, amit nyújt: az an­gol Ajahn Jaya­saro fény­ké­pét lá­tom — ő Thai­földön él; ő írta meg Ajahn Chah (Ácsán Cshá) egyedülálló élet­raj­zát, és ő az, aki fá­rad­ha­tat­la­nul ter­jesz­ti a világban a tiszta Tant, a Buddha hiteles tanításait, minden fel­vi­ze­zés, min­den sö­tét ideo­ló­giá­tól mentesen —, alatta fekete-fehérben az angliai Amaravati ko­los­tor­ban élő, an­gol Ajahn Dham­ma­nan­do, aki éveken keresztül Bajnán töltötte az esős évszakot. Ez meg­nyug­tató­an a thai er­dei ha­gyo­mány, a Buddha, a Tan, Ajahn Chah, a Szangha, megannyi ígéret — és meg­annyi re­mény —, ar­ra néz­vést, hogy a ma­gyar szélsőjobb beütéseit magukban és ma­gu­kon hor­do­zó, ma­gu­kat budd­his­taként aposztrofáló, intézményesült szerveződések ijesztő és le­han­go­ló egy­vele­gé­ből messze ki­ma­gas­ló, a Buddha útja iránt elkötelezett Dhammadípaszangha áll­ha­tato­san tart­ja a fron­tot a min­dent el­árasz­tó szenny, a diṭṭhogha, ellenében.

Látok még gyönyörű thai Buddhákat a felvételeken ebben az ígéretes anyag­ban, lá­tok nem ke­vés­bé gyö­nyö­rű, más ha­gyo­mányból jövő Buddhát, és látok (nem itthon élő) magyar szer­ze­tese­ket is a ki­vá­ló Far­kas Pál tár­sa­ságában — ez utóbbi úriember lenne az lényegében, aki a Dham­ma­dípa mo­tor­ja és lel­ke (nem ab­ban az értelemben!), ő az, aki olyannyira szeretne Bajnára ko­los­tort szer­ze­te­sek kö­zös­sé­gé­vel, ő az, aki annyira szeretne betagozódni az ún. thai er­dei ha­gyo­mány ko­los­to­rai­nak nagy csa­lád­já­ba:
https://forestsangha.org/ . És sok mindent tett ebben az ország­ban, nem­rit­kán az ár el­len úsz­va, a thé­ra­vá­da budd­hiz­mus megismertetéséért, a történelmi, hiteles Buddha tisz­ta ta­ní­tá­sai­nak ter­jesz­té­sé­ért min­den masz­lag és katy­vasz elle­nére és ellenében.

A következő honlapon is szép, szívmelengető dolgokat fognak látni. Ebből a ha­gyo­mány­ból jön az a bizo­nyos Ajahn Hiriko, aki Szlovéniában rendezkedett be, lásd:

Tisztelendő Hiriko is megfordult már Bajnán. Nem tudom ugyan­ak­kor, ki lesz az a thai er­dei ha­gyo­mány­ból a jövő­ben, aki beteszi még oda a lábát, lesz-e még olyan, a Buddha út­ja iránt el­kö­te­le­zett, tisz­tes­sé­ges buddhista szerzetes, igazi, valójában buddhista tanító, aki hajlandó lesz még oda el­men­ni egy­ál­ta­lán.


A Budai Úton magyarul, szkíta bölcsek, egyebek —

a megcsúfolása mindennek



Aki lelkesen és figyelmesen követi és olvassa ennek a gyarló szerzetesnek a blog­be­jegy­zé­seit, az ta­lán em­lék­szik még arra az írásra, melyben egy meghökkentő piaci él­mé­nyem­ről is volt rö­vi­den szó:

Ezen az ominózus veresi piacon adta értésemre egy kiváló ifjú ember, hogy a Buddha ma­gyar volt, hi­szen már a neve is — Buda — ezt támasztja alá, pontosabban bizo­nyít­ja. Én egy hét­tel ké­sőbb pe­dig én adtam az ő értésére, hogy nem, a Buddha nem magyar volt, hanem ci­gány, hi­szen ugyan­úgy Észak-Indiá­ban szüle­tett, indiai volt, mint a cigányság. — Ott hely­ben tisz­táz­tuk is szé­pen, hogy ezt bi­zony nem szíve­sen hall­gatja. — Ahol Buda lesz a Buddhá­ból, ahol de-nagy-magya­rok aka­runk len­ni, ott óha­tat­la­nul is csor­bul a másik: ott csak BIG ME sóde­rol meg erő­sza­kos­ko­dik.

Ott és akkor kénytelen voltam tudomásul venni, hogy nemcsak a magát Ma­gyar­or­szá­gi Kar­ma Ka­gyü­pa Budd­hista Közös­ség-nek nevező akár­milyen formá­ció hivat­ko­zik ar­ra, hogy szkíta ha­gyo­mány­ra is tá­masz­ko­dik a buddhista hagyo­mány mellé (ezek sze­rint nem elég ne­kik a Buddha), de már a pia­con is je­len van ez az ideo­lógiai hulladék, a micchā­diṭṭhi, a meg­veze­tett, os­to­ba tu­dat szép re­mény­sé­gű vég­ter­méke. — Épp az imént találtam az egyik legígérete­sebb kité­telt, ami a mély­ma­gyar va­ló­ság értelmi és etikai színvonalát, magas szintű érett­sé­gét vol­na hi­va­tott vi­lág­gá kür­tölni:

Buddha a Szkíta Bölcs – Buddha Sakjamuni

Az a különös itten, hogy bár igaz, nem mélyedtem el jobban a keresésben, de en­nek a hon­lap­nak an­gol vál­to­zatá­ban hiá­ba kerestem a ’Scythian’ kitételt. Hát nem érde­kes? Ki­fe­lé nem vál­la­lom az os­to­ba­sá­gai­mat? Csak befelé, hazafelé tudom eladni ezt a szennyeződést? Talán mert erre ve­vő iga­zán ez a sok nagy magyar? A tuda­tom tévhiteit? Micchādiṭṭhi? — Vagyis még­sem aka­rom vi­lág­gá kür­töl­ni, mert ki­fe­lé szé­gyel­lem? Ej, mi­lyen ismerős ez is, de vala­honnan más­hon­nan. —

A Buddhista Misszió Krisztus-bódhiszattvás, halhatatlanul réveteg me­ren­gé­sei el­tör­pül­nek mind­ezek — a szkíta bölcsek és a Bajnára tervezett elvonulást kínáló felhívás tartal­ma (lásd majd itt lej­jebb: Bu­dai Úton) — mel­lett, de azért érdemes felfrissíteni az ismereteket: https://buddhizmus.hu/hu/a-buddhista-ut/jezus-krisztus-buddhista-szemmel

Tessenek jól megnézni, mi van még ezen a szkíta vonalon, diszkré­ten, alig lát­ha­tó­an, szin­te sze­mér­me­te­sen: 1%. Pénz. A maguk pénze, kedves olvasók: az adó­fizetők fe­laján­lásai. Köz­pénz. Mivel­hogy ez is ál­la­mi emlőkön csüng, akárcsak a Tan Kapuja, a Buddhista Misszió, vala­mint azok a rész­ben ké­tes vál­lal­kozások, melyeket a TKBF anyagában megcsodálhatnak. Pénz ott is van, nem is ke­vés: https://www.tkbe.hu/egyszazalek . Egyebek között ezt ol­vas­hat­ják ezen az oldalon:

Tisztelettel tájékoztatjuk valamennyi kedves barátunkat, hogy Egy­há­zunk javá­ra 2019-ben, 23.954 fő, 140.816.539 Ft-ot, Alapítvá­nyunk­nak 1.611.410 Ft-ot, Fő­isko­lánk­nak 915.850 Ft-ot, a Dham­ma­pada Ala­pít­ványnak pedig összesen 70.624 Ft-ot aján­lot­tak fel ma­gán­sze­mé­lyek adó­juk­ból.

Tessenek ezen is elgondolkozni egy kicsit: ez az egyház befogadott egyház.


Lélek Rendje, Buda, Jézus, Magyar Hagyomány —

természetesen Magyar nyelven: tai-chi, szatipatthána, a lélek folyamatai, etc.!



Történt a minap, hogy elküldött nekem valaki egy felhívást. Ezt itt. Baj­ná­ra invi­tál min­den ér­dek­lő­dőt — nem a Tan Szigete Közösség, a Dhammadípaszangha, hanem a Tan Kapuja Buddhista Főiskola. Az a fő­isko­la, ahol ún. buddhista tanítókat képeznek ki. Ezek az ún. budd­hista ta­ní­tók azok, akik a hiva­ta­los meg­ha­tá­ro­zás szerint buddhista hittant tanítanak közoktatási intézményekben: ál­ta­lá­nos is­ko­lák­ban és gim­náziu­mokban.

Ez a Főiskola küldte szét tehát ezt a felhívást, amit az ed­digi blog­be­jegy­zé­sek fé­nyé­ben ta­lán nem is szük­sé­ges kiele­mezni: a men­tális szennye­ződések ígéretes iskolapéldája. Kilé­sza kilé­sza há­tán, os­to­ba­ság os­to­ba­ság há­tán, meg­vezetettség, hulladék megfe­jelve hul­la­dékkal, ki­le­sa és kā­raṇ­ḍa­va, szenny, sep­re­dék, mocsok. — Ne lepődjön meg senki ezen a szó­hasz­ná­la­ton, hi­szen ez ugyan­így meg­van a páli­ban is. Ne zavarjanak senkit se: a Buddha is élt ve­lük bő­ven, a Buddha is hasz­nál­ta őket, vö.: kā­raṇ­ḍa­vaṁ niddhamatha, kasambuṁ apakassatha, ’sza­ba­dul­ja­tok et­től a mo­csok­tól, ta­szít­sá­tok ki ezt a szeme­tet’ (AN 8:10). Aki a Buddha tan­beszé­deit olvas­sa, az előbb-utóbb ta­lál­koz­ni fog ef­fé­le ki­faka­dá­sok­kal. Senki­nek se legyenek illúziói: ha szük­séges­nek lát­ta, a Buddha igen­is sér­tő, dur­va kifeje­zése­ket használt — igaz, leginkább eltévelygő és kezel­he­tet­len szer­ze­te­sei­vel szem­ben —, mint amilyen a moghapurisa is volt, lásd: https://luangtavilasa.blogspot.com/2020/01/vulgarbuddhizmus-krisztus-mint.html

Úgy le tudta teremteni az illetőt, hogy az nyelni sem tudott: a théraváda kánon szövegei tanúsíthatják, mennyire keresetlen tudott lenni a Buddha!

És ha már adva mindez, most már csak arra lennék én kíván­csi, mit ta­ní­ta­nak ezek az ún. budd­hista ta­ní­tók — egész pontosan mégis mit tanul­nak ilyen rendez­vénye­ken? És mit ta­nul­nak a nem ke­vés­bé mély­ma­gyar­ko­dó fő­iskolán? Mit? Magyar hagyo­mányt? Szkí­tát? Jé­zust? Lel­ket? Bu­dát? (NB. De hogy mi szük­ség pont a por­tu­gál írás­mód átvételére?) Mi az az emészt­hetet­len katy­vasz, amit a tu­da­tuk­ba töl­te­nek? Vagy akár ők maguk is töltögetnek szépen, tulajdon tudatukba, hála a vul­gár­budd­hista, ezo-spiri pony­vának, ami mindent eláraszt.

És mit fognak majd tanítani? Mi az az ideológiai kāraṇḍava, ami­vel köz­in­téz­mé­nyek­ben bu­tít­ják en­nek az ország­nak a fia­tal­sá­gát? Közpénzekből?


Csak nem távozni készül a Tan a Tan Szigetéről…?



Ezek szerint száműzik a Tant a Tan Szigetéről? Marad a sziget, csak ép­pen nem ab­ban a po­zi­tív ér­te­lem­ben, amely­ben a Buddha használta: egy sziget az a hely len­ne a vi­lág­ten­ger kö­ze­pén, ahol me­ne­dé­ket ta­lá­lok hajó­töröttként, s egyetlen menedékként a Tant, a Dham­má-t, ami ugyan­ak­kor ar­ra buz­dít, hogy én le­gyek a ma­gam menedéke és megváltója, ha egyszer ez a me­ne­dék is, a meg­vál­tó is itt bent van: attā hi atta­no nātho… — Ez is elhang­zott már, nem is egy­szer.

Van ám azonban egy szigetnek (insula, isola) más jelen­tés­árnya­lata is: az el­szi­ge­telt­ség, az izo­lá­ció, az izo­lált­ság. Hogy a Tantól megfosztott dípa, ’sziget’ azt jelenti majd: a Buddha út­ja, a tisz­ta és hi­te­les Tan el­le­né­ben létezem ezen a nagybetűs Magyar, mélymagyar szigeten, a vé­ge­ken, os­to­bán, meg­ve­zet­ve, tu­dat­la­nul, elszigetelve raison-tól, elszige­telve az ész, az ér­te­lem vi­lá­gos­sá­gá­tól (az is dī­pa a páli­ban, már­mint a lám­pás), elszigetelve minden­től a feneket­len sötét­ség szi­ge­tén. Megy a Tan, ma­rad a Dípa — elszige­telt sziget­nek, nem lámpásnak! — Ez a Bajná­ra ké­szü­lő ren­dez­vény nem a Tan, nem a Buddha út­ja, ez egy szokvá­nyos, jó alapo­san megve­ze­tett, ha­tár­ta­la­nul és ki­lá­tás­ta­la­nul os­to­ba (mogha) tu­dat a ma­ga minden szennyével, kilészá­já­val, egy olyan tu­da­té, ami már a Budd­hát sem tű­ri meg, hi­szen proto-magyar Budát csinál be­lő­le, amit eze­ken az esze­ment tája­kon épp­úgy le­het, mint a Budd­háról bárt és gyors­éttermet elnevezni, büfét, ha egyszer annyira ke­len­dő mint már­ka­név! Super­brands! Jézus­nak nem talált még senki valami ígé­re­te­sen hang­zó ma­gyar meg­fe­lel­te­tést, iga­zo­lan­dó ma­gyar mivoltát? És miért nincsen, már meg­bo­csáj­tas­sék, Szűz Mária tej­ivó? Ha egy­szer van olyan he­lye a világ­nak, ahol kis üveg­csékben árulják a jámbor turis­ták­nak? Már­mint Mária te­jét. — Ká­vé­zó az isz­lám pró­fétáihoz? Vala­mi fatvá­tól fél­nek ne­tán? — Az em­beri os­to­ba­ság jár­ja ha­lál­tán­cát, vi­lág­szerte, és os­to­ba­sá­gától és megvezetett­ségé­től nem lát­ja az em­ber a nap­órán a fel­ira­tot: una vest­rum ul­ti­ma mea, nem hall­ja, hogy memen­to mori!, és nem ér­ti azt se, hogy ma­ra­ṇaṁ me dhu­vaṁ.

Keresem a Buddhát, keresem a tiszta, hiteles, eredeti Tant, a Dhammá-t, és ke­re­sem Ácsán Cshát, igen, ke­re­sem a thai erdei hagyomány tiszteletreméltóbbnál tisz­te­let­re­mél­tóbb nagy ta­ní­tó­mes­te­reit, ki­vá­ló­sá­gait, de csak kilészákat látok itt, ideológiai szennyet — ez lett a Tan Szi­ge­té­ből? Ez lesz a Tan Szi­ge­té­ből? Tá­vo­zik a Tan a Tan Szigetéről? Me­ne­kül? Tan­men­tes szi­get lesz be­lő­le? A Há­rom ékes­ség, va­la­mint a thai erdei hagyo­mány, Ácsán Cshá, Ácsán Szumédhó és a töb­bi­ek na­gyobb di­cső­sé­gé­re? Pálfordulás?


Szádhu, szádhu, szádhu mindannyiuknak! —


]




A felvételek forrása a Tan Szigete Közösség Facebook-oldala.
Az első képen, középen, a Nagytiszteletű Ajahn Dhammanando, tőle kettővel jobbra, sárga pólóban, Farkas Pál.
A középső képen jobbra az Ajahn Farkas Pállal.
A harmadik felvételen két magyar (ill. az egyikük legalábbis az) szerzetes Farkas Pál társaságában.
Mindhárom fotó évekkel ezelőtt készült.

•••


No comments:

Post a Comment